Az egészségügyi ágazatban az informatikai eszközökön keresztül történő adatgyűjtés nem egy új koncepció, de a kórházak és a klinikák még mindig nem tudják teljes mértékben kihasználni. Ezzel együtt a 2018 májusában hatályba lépő új törvény megváltoztathatja az iparágak személyes adatok gyűjtését és kezelését.

Az IoT forradalom az egészségügyben

Az IoT (Internet of Things – a dolgok internete) fogalma lényegében minden iparágat vihar szerűen ért el. Az IoT vonatkozik az internethez csatlakoztatott eszközök milliárdjaira, az adatok gyűjtésére és terjesztésére is.

Az olcsó processzorok tömeges gyártásával és a vezeték nélküli internet széles körű elérhetőségével gyakorlatilag már bármelyik eszköz csatlakoztatható az internethez. Ezért az IoT számtalan lehetőséget kínál az egészségügyi ágazat számára.

Az IoT lehetővé teszi a kórházak számára, hogy monitorozzák és nyomon kövessék a betegeket attól a pillanattól kezdve, hogy megérkeznek az ellátásra, lehetővé téve a betegadatok valós idejű adatokkal való automatikus frissítését anélkül, hogy szükség lenne a kórházi személyzetre, például az ápolókra. Az IoT lehetővé teszi a kórházak számára, hogy hatékonyabban nyomon kövessék a drága berendezéseket.

Egy példa az egészségügyi ellátásra az egészségügyben a cukorbetegeknek, a Diabetes Digital Coachnak nevezett szolgáltatás. Ez egy e-learning rendszer, amelynek célja, hogy segítse a cukorbetegségben szenvedő betegeket, hogy jobban kezeljék állapotukat. Ez a technológia az internet-hozzáféréssel rendelkező glükóz monitorokhoz kapcsolódik, így a felhasználó mindig csatlakozik a webhez, és valós idejű visszajelzést nyújt.

Az ilyen eszközök, mint például a fentiek, egyszerűsítik az adatgyűjtést és javítják a betegedukációt, hogy pillanatok alatt döntésképesek legyenek.

Hol van a GDPR tényező az egyenletben?

Míg az adatgyűjtés hatalmas ígéretet mutat az egészségügy forradalmasítására, az általános adatvédelmi szabályzat (General Data Protection Regulation – GDPR) sok orvosi intézmény számára jelenthet akadályt.

A 2018. május 25-én hatályba lépett GDPR szigorítja az európai törvényeket arra vonatkozóan, hogy mit tehetnek, és mit nem tudnak tenni az emberek adataival. Az átlag polgároknak nagyobb ellenőrzést biztosít az adataik összegyűjtésének módjában, és arra kényszeríti a vállalatokat, hogy igazolják a személyes adatok kezelésének módját.

Míg a GDPR egy európai jogszabály, a hatása az egész világra kiterjed. Ennek az az oka, hogy minden olyan szervezetnek, amely az európai polgárok adatait összegyűjti és figyeli, be kell tartania az új jogszabályban meghatározott iránymutatásokat.

Mit jelent ez az egészségügyi ellátás számára?

A kórházaknak és klinikáknak most már több opciót kell biztosítaniuk a betegek számára, mielőtt személyes adataikat felhasználnák. Ez leginkább azt jelenti, hogy az egészségügyi weboldalakon az előre kipipált dobozok ritkábban fognak megjelenni, és az egészségügyi intézményeknek egyszerűbb nyelvet kell használniuk annak érdekében, hogy a betegek teljes mértékben megértsék azt, amit olvasnak.

A GDPR azt is lehetővé teszi, hogy a betegnek joga legyen elfeledtetni magát. Ez azt jelenti, hogy a betegek kérhetik személyes fájljaik törlését. Ha egy vállalat úgy dönt, hogy nem tesz eleget a GDPR-nak, akkor a törvény értelmében arra kötelezik a 20 millió eurós (24 millió USD) vagy éves forgalmának 4%-át kitevő bírságot fizessen, attól függően, hogy melyik a nagyobb összeg.

Mit tehet az egészségügy az alkalmazkodás érdekében?

Az egészségügyi ágazat bizonytalan helyzetben van. Egyrészt az adatgyűjtés könnyebb, mint valaha, az egyre kifinomultabb informatikai eszközök miatt. Másrészt a GDPR globális hatásai nagymértékben szabályozzák, hogyan gyűjtik és használják fel ezeket az információkat.

Jelenleg a GDPR iránymutatásai még mindig homályosak, de feltehetően azoknak az iparágaknak, amelyek előkészültek, nincs okuk félni. Akik viszont nem tettek és nem is tesznek megfelelő lépéseket, azoknak idén májusban szembesülniük kell a következményekkel.

Szerző: Varga László

Három évig tartó aktív és szoros együttműködés után az ICT4Life projekt látható és remélhetőleg tartós hatással volt a kognitív károsodással élő betegek mindennapi életére.

Technológiai partnerként a NETIS biztosította a szükséges informatikai hátteret nyolc partnernek, összekapcsolva a betegeket és az egészségügyi szakembereket felhasználóbarát ICT eszközökkel. Például a NETIS fejlesztett digitális interakciókövető megoldást, távrehabilitációs gyakorlatokat és egy integrált szociális támogatási palettát is. Továbbá a NETIS tervezte és építette az együttműködéshez szükséges IT platformot, amely integrált heterogén rendszereket és szolgáltatásokat, például felhő- és helyi platformokat, szerver alapú és szerver nélküli architektúrákat, hat különböző programozási nyelvet és keretrendszert, valamint öt adatbázis platformot.

Az ICT4Life projekt során személyre szabott szolgáltatásokat nyújtottunk minden érdekelt félnek, és egy olyan szolgáltatási platformot építettünk, amely integrálta a szociális és egészségügyi szempontokat, figyelemmel kísért betegeket fejlett, de nem tolakodó eszközökkel, amelyek adatokat és figyelmeztetéseket szolgáltattak. Szakembereink biztonságos kommunikációs csatornát hoztak létre valamennyi érdekelt fél között, biztosítva a bizalmas egészségügyi adatok védelmét a GDPR előírásait is figyelembe véve.

Az ICT4Life egy hároméves projekt volt, amelyet a Horizon 2020, az EU kutatási és innovációs keretprogramja finanszírozott, és amely 2016. január 19-én kezdődött azzal a céllal, hogy új szolgáltatásokat nyújtson az integrált ellátáshoz felhasználóbarát ICT-eszközök alkalmazásával, végül pedig javítsa a Parkinson- és az Alzheimer-kórral, vagy más demenciával élők, valamint gondozóik életminőségét és autonómiáját otthonukban.

A program a felhasználók oktatása és felhatalmazása révén az integrált ellátás modelljévé vált, a reaktív szolgáltatásnyújtástól egy valóban preventív és betegközpontú modellen át. A kezdeményezés kilenc partnert – köztük a NETIS-t – egyesítette, köztük egyetemek, az ipar és a végfelhasználók csoportjait, akik elkötelezték magukat a betegek életének javítására és Európa vezető szerepének előmozdítására az integrált ellátás személyre szabott szolgáltatásaiban.

Szerző: Lajkó Éva

Tudta, hogy egy bostoni szervezet, a T1Dexchange minden évben diabétesz innovációs kihívást szervez? A verseny cukorbetegeket és újítókat hoz össze, ezáltal számos új ötlet születik a cukorbetegség kezelésére.

A győzteseket tavaly májusban hirdették ki, de az ötletek és a prototípusok kidolgozása már korábban megtörtént. A tavalyi győztes a glukózra reagáló „okos glukagon” koncepciója lett, amely érzékeli az alacsony vércukorszintet, és automatikusan aktiválja a vércukorszint helyreállítását, hogy megakadályozza az életveszélyes hipoglikémia kialakulását. Az alapítvány 50 000 dollárt fizetett készpénzben, és 150 000 dollárnyi természetbeni támogatást nyújtott a fejlesztő cégnek, a média pedig teret nyújtott a publicitásra.

A második helyezett egy intelligens cipőtalpbetét, amely folyamatosan figyeli a cukorbetegek lábát, hogy nincs e rajta kialakulóban fekély, amely gyakori a cukorbetegek körében, és amely gyakorta amputációhoz vezet. A harmadik helyezett egy ultravékony, ragtapaszszerű pumpa, amely javíthatja a gyógyszerek hatékonyságát és csökkenti a költségeket is, különösen azoknál a betegeknél, akiknél a gyakori injekciós gyógyszeres kezelés nehézségeket okoz.

A közönség választása

A versenynek van egy közönségkedvenc választási szakasza is, ahol az online szavazók kiválaszthatják kedvenceiket. Ebben a kategóriában két győztes született: az első cég önálló biometrikus azonosítási és felügyeleti technológiát fejlesztett ki a cukorbetegség önálló kezelésének támogatására, a másik cég pedig egy zárt hurokrendszerrel rendelkező mesterséges hasnyálmirigyet fejlesztett ki.

Néhány ötlet, amely a döntőbe került, szintén ígéretes, és amelyek rövid bepillantást adnak, hogy milyen újítások várhatóak a jövőben. Az egyik vállalat ígéretet tett egy olyan készülékre, amely oxigént juttat a szembe, hogy megakadályozza az alacsony oxigénszintet és a vakságot. Egy másik egy nagyon vékony, rugalmas, tapaszszerű pumpa, amely több gyógyszert is képes egyszerre adagolni, és kevesebbe kerül, mint egy toll. Egy harmadik ötlet egy apró, vezeték nélküli, a felhasználóba ültethető glükózérzékelő, amely több mint egy hónapig működik, de egy CGM (continuous glucose monitoring – folyamatos glükózmegfigyelés) eszköz integrálva egy okosórába szintén egy várva várt fejlesztés.

Az okos tollak szintén újdonságok

Az okos tollak szintén újdonságok a cukorbetegség informatikai piacán. Az egyik ilyen egy többször használatos injektor toll okostelefon interfésszel, amely bluetooth-on keresztül egy okostelefonos alkalmazással párosítva a rendszer rögzíti, hogy hány egységnyi inzulint adott be a beteg az utolsó injekcióval, valamint hogy ez mikor történt. Ez az újítás nagy segítség lehet azoknak, akik naponta többször adagolnak maguknak inzulint. A toll 5–30 egységet tud szállítani, fél egységekre bontva. A toll egy évig működik töltés nélkül.

Mi a NETIS-nél (és a startup cégünknél, az ALSAD Medicalnál) olyan megoldáson dolgozunk, amely támogatja a cukorbetegek és a veseelégtelenségben szenvedő emberek mindennapi életét. Bár úgy gondoljuk, hogy az intelligens eszközök, mint például a CGM-ek, az intelligens órák vagy a vércukorszint-mérők integrációja kulcsfontosságú, azt is felfedeztük, hogy milyen fontosak lehetnek a „nem orvosi” tényezők, azaz a napi szokások, a táplálkozás, a hidratálás a testmozgás és más tevékenységek, beleértve a kiegyensúlyozott alvást is. Az alkalmazások és az innovációk segíthetnek egy megfelelő és könnyen kezelhető életmód vezetésében (beleértve az AI által támogatott, automatikusan létrehozott menüterveket, amelyek a felhasználó állapotához és preferenciáihoz igazodnak), mi pedig hamarosan közzétesszük a folyamatban lévő pilot kezdeti eredményeit.

Szerző: Varga László

„Az idős embereknek leginkább emberi gondoskodásra van szükségük, nem csak érzékelőkre és a technológiára” – gyakran olvasom ezt az öregedő társadalom kihívásainak leküzdésére kifejlesztett technológiai eszközökkel kapcsolatos cikkekhez fűzött megjegyzésekben. Igaz, hogy a technológia nem helyettesíti a gondoskodó rokonokat és barátokat, de sok idős ember nem számíthat a család és a barátok napi segítségére. A technológia segíthet a „gondoskodó embereknek” is, hogy elkerüljék a túlzott elköteleződést, a fáradtságot és a kiégést. Az egyik kulcsfontosságú akadály azonban az lehet, hogy sokan még mindig kényelmetlenül érzik magukat tőlük és nem ismerik a számos rendelkezésre álló informatikai eszközt.

Amikor az idősekről és az életminőséget javító egészségügyi informatikai technológiákról beszélünk, beszélnünk kell azokról is, akik körül veszik őket, vagyis a gondozó családról, az egészségügyi szolgáltatókról, az orvosokról és az ápolókról, hiszen őket is befolyásolják az idősek életének kihívásai. A technológia segíthet nekik abban, hogy jobban megértsék a beteg vagy egy családtag állapotát, és támogassák a napi feladatok kezelését, ha nyitottan állnak az informatikai eszközök megismeréséhez és alkalmazásához.

Kisebb és elfoglaltabb családtagok, az egyedülállók növekvő aránya

Nézzünk szembe a tényekkel, manapság a családok kisebbek. Az idősebb felnőttek nagyobb valószínűséggel egyedülállók, mint a korábbi generációk, így tehát sokkal nagyobb nyomás nehezedik a gondozói támogatást nyújtókra. Az adatok azt mutatják, hogy a házi gondozásban részesülők mintegy kétharmada kapja a gondozást „fizetetlen” személyektől, például családtagoktól vagy barátoktól. Másfelől a legtöbb felnőtt nem tudja feladni a munkáját a beteg vagy idős személy teljes munkaidőben történő ellátásáért. A jótékonysági szervezetek vagy a közegészségügyi és szociális szolgáltatások sem tudják lefedni az összes szükségletet, amely létrehozta az otthonápolási szolgáltatások piacát, a fizetett otthoni segítségnyújtástól az ápolási szolgáltatásokig, valamint a technológiai alkalmazásokat a családtagok által korábban nyújtott alapvető szolgáltatások helyettesítésére, például a napról-napra nyújtott, jelentős időt és erőfeszítést igénylő állandó figyelmet és a mentális terhelést.

Tehát nem meglepő, hogy az otthoni egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekszik, a világpiac pedig 2021-ig eléri a 391 milliárd dolláros értéket. Az összeg magában foglalja a magángondozási, telemedicina, orvosi eszközöket és terápiás szolgáltatásokat. Nagyszüleinknek és családtagjainknak, akik otthon élnek, az orvosok segítenek az életminőséget javító eszközökkel és az egészségügyi ellátás könnyebbé tételével.

A technológia segítségével megtapasztalhatjuk, hogyan érzik magukat az idősek

Milyen idősnek lenni? A VR (virtual reality – virtuális valóság) technológia segítségével a fiatalabbak, orvosok, egészségügyi személyzet, és diákok is első kézből tapasztalhatják meg, hogyan érzi magát valaki, akinek rossz a látása vagy éppen nem jól hall. Egy startup cég olyan VR-szimulációt hozott létre az orvosok, a családtagok vagy az orvostanhallgatók számára, amelynek segítségével megérthetik, hogy milyen idősnek lenni. Például a szimuláció segítségével kipróbálhatjuk, hogy milyen makuláris degenerációjával élni: a betegek egy nagy, sötét foltot látnak szeretteiken. Ez a projekt nem a kezelésre irányul, nem a gondozásról vagy a gyógyításról szól, ebben az esetben arról van szó, hogy megértsük, hogy él a beteg, így a családtagok és az orvosok segíthetnek neki.

A technológiának azonban mindenki számára hasznosnak kell lennie. A technológia integrálása a mindennapi életünkbe nem jelenthet terhet sem az idősek, sem a gondozók számára. A betegek és a személyzet egyaránt idegenkedhetnek a technológiától, de ha egyszer megértik és elkezdik használni, akkor általában már ragaszkodnak hozzá. Azok a helyzetek, ahol a technológia használata elkerülhetetlen és azonnali előnyökkel jár, segíthetnek megismerkedni a technológiával és felfedhetnek további használati lehetőségeket is.

A kíváncsiság segíthet

Néhány idősebb emberben továbbra is megvan a természetes kíváncsiság, amely segíthet nekik leküzdeni a technológia elleni bizalmatlanságukat. Ha ilyen szülőkkel vagy nagyszülőkkel vagyunk megáldva, a technológia közelebb hozhat minket. Az új eszközök, például egy táblagép egy Skype-szerű videós csevegővel már elegendő ahhoz, hogy még ha távol is élnek egymástól, mégis közeli kapcsolatban legyenek.

Ha a technológia szeretete nem adott, akkor passzív egészségügyi informatikai termékek is rendelkezésre állnak számukra. Például érzékelők helyezhetők el az otthoni tárgyakon, mint például a vényköteles gyógyszerek dobozain vagy a hűtőszekrényen, hogy észleljék, hogy az otthon lakója mikor vette be a gyógyszert, hogy evett e, vagy, hogy mikor hagyta el az otthonát. Kamerás felügyeleti rendszer is telepíthető ezekbe az otthonokba, lehetővé téve a családtagok számára, hogy távolról, kameraképpel és hallható kommunikációval ellenőrizzék a szeretteiket. Az új technológiák olyan módszereket is alkalmaznak, amelyek korlátozzák a részleteket a megfigyelt személy magánéletének védelme érdekében, miközben szükség esetén figyelmeztetést küldenek.

Az okos gyógyszeres dobozok és a videós konzultációk jó kezdet lehetnek

A telemedicina informatikai rendszerek összekapcsolhatják a betegeket az orvosokkal, kényelmesebbé teszik a betegek nyomon követését. A krónikus betegségek kezelésének megváltoztatása esetén a heti konzultáció kevésbé megterhelő telemedicina megoldásokkal. A szakértői orvosi ellátást a távoli területeken élőkre, vagy azokra a személyekre lehet összpontosítani, akik számára az utazás kihívást jelent.

A technológia segítheti a megfelelő gyógyszerelés ellenőrzését, még akkor is, ha a gondozó távol van. Az okos gyógyszeres dobozok vagy az okos pirulaadagolók – hetente vagy havonta egyszer betöltve a megfelelő gyógyszerekkel – hang- vagy vizuális jelzéssel figyelmeztethetik a beteget, hogy vegye be a gyógyszereket. A túladagolás elkerülése érdekében az adagolók zárhatók, a bonyolultabb konstrukciók pedig tartalmazzák az SMS-technológiát, amely figyelmeztetést küld a gondozónak, hogy a beteg bevette e a szükséges adagot vagy sem az adott időpontban.

Szerző: Lajkó Éva

Amikor időseket kérdezünk, szinte mindegyiküknek ugyanaz a kívánsága: inkább otthonukban szeretnének élni az öregek otthonába költözés helyett. Ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a krónikus betegségek, mint például a demencia, megakadályozhatják ezt.

A Washington State University tudósai kifejlesztettek egy robotot, melynek segítségével az idősek fent említett kívánsága valósággá válhat. A kutatók már a fejlesztés kezdeti szakaszában elkészítettek egy tevékenységet támogató rendszerrel felszerelt robotot. Ez a rendszer olyan okosotthonba ágyazott érzékelőket használ, amelyek elősegítik a kutatásokat, ugyanis meghatározza, hogy a lakók hol tartózkodnak otthonukban, mit csinálnak, és mikor van szükségük segítségre a napi tevékenységekben. Szobákon és akadályokon is átnavigál, hogy megtalálja az embereket, videó utasításokat ad az egyszerű feladatok elvégzéséről, és a tulajdonosát olyan tárgyakhoz tudja elvezetni, mint a gyógyszerek vagy a konyhában lévő ételek.

A kutatók 26 önkéntes diák segítségével tesztelték a rendszert. Az okosotthonban három tevékenységet kellett elvégezniük a robot segítségével: előkészülni kutyasétáltatáshoz, gyógyszert bevenni étellel és vízzel, valamint meglocsolni a növényeket. Az okosotthon érzékelők észlelték, ha valamelyiküknek gondot okozott az egyik feladat, és a robot kapott egy üzenetet erről. A robot ezután megkereste a rászoruló személyt, és segítséget nyújtott neki egy táblagépes felületen keresztül.

A rászorulók jelezhetik, hogy szeretnének-e látni egy videót a tevékenységük következő lépéseiről, vagy a teljes feladatról, továbbá kérhetik a robotot, hogy vezesse őket a művelet befejezéséhez szükséges tárgyakhoz, mint például egy müzliszelethez a konyhában vagy a kutya pórázához.

Mi a következő lépés?

Bár a projekt még a fejlesztés korai szakaszában van, a robotrendszerrel kapcsolatos kezdeti eredmények ígéretesek. A kutatás következő lépése az lesz, hogy tesztelik a robot teljesítményét egy idősebb felnőtt csoporttal, hogy jobban megismerjék, milyen inputok, videó emlékeztetők és egyéb preferenciáik vannak a robottal kapcsolatban. A kísérletben résztvevő hallgatók kedvezően értékelték a robot teljesítményét, elmondásuk szerint a következő lépésekről szóló videók adták nekik a leghasznosabb információkat a tesztben.

Szerző: Gelencsér Zoltán